Kockázatértékelés túl száraz levegő esetén

Ha a munkavállalókat tartósan zavarja a száraz munkahelyi levegő, és rendszeresen lépnek fel tünetek, illetve panaszok, akkor célszerű célzottan keresni a párbeszédet a céggel: A munkavállalók gyakran magukra hagyva érzik magukat a száraz levegővel kapcsolatos panaszaikat illetően. Ennek egyik oka, hogy a munkahelyekre vonatkozó műszaki szabályok nem tartalmaznak kötelezően érvényes alsó határértéket a levegő páratartalmára vonatkozóan. A vállalati kockázatértékelésen keresztül kezdeményezni lehet a helyiségklíma javítását célzó intézkedéseket, és érezhetően javítani lehet a munkavállalók munkáját. A munkaadó ezeket a munkabiztonsági törvény (ASiG) keretében az üzemorvosokra és a munkabiztonsági szakemberekre ruházza át, és bevonja az üzemi és munkavállalói tanácsokat is.

 

Gesundheit Symptome Gesunde Gebäude Kosten/Nutzen Referenzen/Best Practice Medizinische Studien Partner FaQ

 

A kockázatértékelés átültetése a gyakorlatba

A rendszerszemléletű kockázatértékelés hét lépésből tevődik össze: Először a munkaterületek kerülnek meghatározásra. Ezek lehetnek egyedi munkahelyek vagy akár részlegek is, pl. callcenterek vagy ügyfélszolgálatok. Ezt követően a lehetséges egészségügyi veszélyek és terhek kerülnek összefoglalásra, majd ezt követően értékelésre. Ennek során figyelembe kell venni a veszély valószínűségét és az abból eredő következményeket. A levegő páratartalom esetében ehhez elengedhetetlenül szükség van hosszú távú mérésekre. Ezt követően a TOP-elv alapján intézkedéseket kell meghatározni, amelyek javítják az egészségvédelmet - elsősorban műszaki megoldásokkal. A kockázatértékelés legfontosabb eleme az írásos dokumentáció és a folytatólagosság: a kivitelezés és a hatás ellenőrzése után a folyamatot állandó jelleggel frissíteni kell.