Hogyan tudják az épületek védeni az egészségünket

Az épületeket eredetileg azért építettük, hogy megvédjenek minket az ellenséges környezettől. Azóta az energia- és költségcsökkentés egyre intenzívebben követett célkitűzése épp az ellenkezőjéhez vezetett: csúcstechnológiás szigetelőanyagok, a felületoptimalizálás és a nagy használati sűrűség csökkenő költségekhez vezetnek. Azonban ezeknek az egészségre gyakorolt hatásait kevéssé vették figyelembe. Azt, hogy mennyire sérülékennyé váltunk az épületekben, a korona-világjárvány tanulságai bizonyítják. Egy lehetőség a jövőre nézve: a szellőzéstől az optimális páratartalmon, a szűrőkön, a fényen át a megfelelő anyagválasztásig ebben a fejezetben hatékony intézkedéseket talál az épületek egészségesebb kialakításához.

 

Gesundheit Symptome Gesunde Gebäude Kosten/Nutzen Referenzen/Best Practice Medizinische Studien Partner FaQ

 

A helyiségklíma, a megvilágítás és az anyagok megfelelő keveréke

A korona-világjárvánnyal kapcsolatosan a közfigyelem erőteljesebben összpontosul az épületekben fennálló vírusveszélyre. A már hosszabb ideje tárgyalt összefüggések újra középpontba kerültek, és kihangsúlyozzák, hogy a friss levegő, a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a fény és az anyagok is milyen hatással vannak a vírusok terjedésére. Különösen a helyiségklímának van kiemelt szerepe az épületeken belüli egészség-védelemben. Az immunvédekezésre és a légúti fertőzések terjedésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tudományos bizonyítékok sora az elmúlt években jelentősen bővült. A virális légúti fertőzések átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik. A leggyakoribb légi úton történő átadás közeli fertőzés esetében cseppek, távoli fertőzés esetében aeroszolok formájában: egy másik ember belélegzi a fertőzött által kibocsátott vírusokat, amelyeket a felső légutak nyálkahártyái felvesznek. A szemcsék méretétől függően csepp- vagy aeroszol-átadásról beszélünk. A csekély méretük miatt az aeroszolok rendkívül könnyűek. A vírusokkal feltöltött aeroszolok nagy helyiségekben jelentős ideig tudnak terjedni a levegőben. A terjedésben jelentős szerepet játszanak a légmozgások és a páratartalom, amelyek közvetlen kihatással vannak az aeroszolok hatósugarára, lebegési és fertőzési képességére.

 

 

Friss levegő a vírusok ellen

A virális légúti fertőzések átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik. A leggyakoribb légi úton történő átadás közeli fertőzés esetében cseppek, távoli fertőzés esetében aeroszolok formájában: egy másik ember belélegzi a fertőzött által kibocsátott vírusokat, amelyeket a felső légutak nyálkahártyái felvesznek. A szemcsék méretétől függően csepp- vagy aeroszol-átadásról beszélünk. A csekély méretük miatt az aeroszolok rendkívül könnyűek. A vírusokkal feltöltött aeroszolok nagy helyiségekben jelentős ideig tudnak terjedni a levegőben. A terjedésben jelentős szerepet játszanak a légmozgások és a páratartalom, amelyek közvetlen kihatással vannak az aeroszolok hatósugarára, lebegési és fertőzési képességére.

A helyiség lehető legjobb, friss levegővel történő szellőztetése a vírustartalmú aeroszolok beltérből történő eltávolításának leghatékonyabb módja. Minél több a friss levegő, annál jobban felhígulnak a vírusokkal telített aeroszolok a helyiség levegőjében. A klímaberendezések ellenőrzött módon tudják bejuttatni a friss levegőmennyiséget a helyiségbe, illetve kijuttatni onnan az elhasznált levegőt. A fő ismérv a légcsereráta: Minél nagyobb a légcsere, annál kisebb a fertőzési kockázat. Az ideális légcsereráta a helyiség használatától és az ott tartózkodó személyek számától függ. Figyelembe kell venni, hogy a nagyobb légcsere növelheti az energiafogyasztást és csökkentheti a relatív páratartalmat. Jó levegőminőségről akkor beszélhetünk, ha a CO2-koncentráció értéke 1.000 ppm (részecske per millió) alatt van.

 

 

Legalább 40 % páratartalom

A vírusok légi úton történő terjedését és élettartamát számottevően befolyásolja a helyiség relatív páratartalma. A legkisebb átadási kockázat 40 és 60 %-os minimális levegő páratartalom között áll fenn. Ez egyben az a tartomány is, amelyben az ember immunvédelme a leghatékonyabb a nyálkahártyák öntisztulásának köszönhetően. Az aeroszolok lényegében vízből, sókból és fehérjékből állnak. 40 % alatti relatív páratartalom esetén az aeroszolok elveszítik a víztartalmukat, és kiszáradnak. Száraz aeroszolok jönnek létre, amelyek kisebbek és könnyebbek, és még tovább a helyiség levegőjében tudnak maradni. A helyiség használóinak mozgása következtében a száraz aeroszolok hamarabb felverődnek a felületekről, és tovább terjednek. A lebegési tulajdonságok mellett a páratartalomnak jelentős hatása van a csíracseppek fertőzési tulajdonságaira is. 40 %-os relatív páratartalom alatt az aeroszolok olyan nagy mértékben kiszáradnak, hogy a bennük található sók kikristályosodnak. Így a vírusok konzerválódnak, ami miatt hosszabb ideig fertőzőek maradnak. A belélegzés során a kikristályosodó sók feloldódnak a nedves légutakban. A még mindig fertőző vírusok felszabadulnak a légutak nyálkahártyáin, és fertőzések kialakulásához vezethetnek. Amennyiben a relatív páratartalom 40 és 60 % között van, akkor az aeroszolok víztartalma csak olyan mértékben párolog el, hogy a sókoncentráció kikristályosodás nélkül erősen megemelkedjen, és a benne található vírusok ne éljék túl.

 

A nyálkahártyák öntisztítása különböző, relatív páratartalom szintek mellett

 

Egészségesen, természetes fénnyel

A napfénynek egyre fontosabb szerep jut a vírusfertőzésekkel szembeni, aktív védekezés terén is. A napfény UV-része egyrészt serkenti a szervezet saját immunvédekezését, és a természetes immunsejtek képződését és mozgékonyságát erősíti, melyek leggyőzik a vírusokat és baktériumokat. Ezen felül a napsütés következtében csökken a betegséget okozó mikroorganizmusok élettartama. A természetes UV-A és UV-B fény az épületeinkben hiányzik, mivel az ablaküveg 100%-ban elnyeli és visszaveri az UV-sugárzást. Az UV-LED-világítás, amely reprodukálni tudja az UV-A és UV-B-t, utánozni tudja a napfény teljes spektrumát az épületekben. Ez akadályozná a kórokozók szaporodását és erősítené az immunrendszert.

A napfény és a páratartalom hatása az időtartamra, amikorra a Sars-Cov-2-vírusok 90 százaléka inaktiválódik

 

Számos út a jobb egészséghez

Az, hogy egy épület védelmet nyújt-e a fertőzések továbbadásával szemben vagy sem, az épülettechnika mellett a használattól és a berendezéstől is függ. Az elmúlt években számos épületben kezdtek el a nyitottságot és az átláthatóságot kihangsúlyozó koncepciókat alkalmazni. Ennek hátterében az együttműködés elősegítése áll, ami azonban hátrányos hatással van az átadási kockázatra: A nagy, erősen frekventált helyiségek igazoltan növelik a mikrobák sokféleségét. A személyek sűrűségének csökkentése és a nyitott, illetve zárt helyiségek keveréke csökkenteni tudja a kórokozók terjedését. A padlóburkolat megválasztásának is kihatása lehet a levegő minőségére. A textilpadlók a keménypadlókhoz képest csökkentik a finompor képződését, mivel a por megkötődik a rostokban, és nem tud újra felkeverődni. A szerves rostok ezen felül további vizet kötnek meg, és hangtompító hatással vannak. A növények kiszűrik a levegőből a szennyeződéseket, fokozzák a mikrobák sokféleségét és oxigént termelnek. A fotoszintézis révén a növények felveszik a szén-dioxidot a levegőből, és fény segítségével oxigénné alakítják át azt. Ezen felül a növények az öntözéshez használt víz 90%-át el tudják párologtatni, így korlátozott mértékben hozzá tudnak járulni a páratartalom növeléséhez.

 

Következtetés: Az épületek újragondolása

Az egészséges épületek, melyek védenek a légúti fertőzésektől, számos tényezőből tevődnek össze, melyek egymásra is kihatással vannak. Nem minden intézkedés alkalmazható minden épületben vagy kivitelezhető műszakilag. A cégvezetők, létesítmény-menedzserek, munkavállalók és munkavédelmi megbízottak számára fontos, hogy időben kezdeményezzék a párbeszédet, és a meglévő épületeket hatásosan és fenntarthatóan lássák el megfelelő, az egészséget javító csomagokkal.