A Fraunhofer IAO tanulmánya az Office 21 közös kutatási projekt keretében a munka és iroda világáról azt állapította meg, hogy mindössze az irodahasználók 20 százaléka nagyon elégedett az irodai környezettel, és további 42 százalék elégedett. Túlnyomó hatású zavaró tényező többek között a páratartalom hiánya, mely jelentős negatív hatással van az irodai elégedettségre. Az irodai dolgozók több, mint negyede úgy érzékelte, hogy a levegő gyakran vagy nagyon gyakran túl száraz. A Fraunhofer Intézet tudósai -0,30-as korrelációt számítottak ki, amellyel a hiányzó páratartalom egyértelműen negatív kihatással van az irodai munkavállalók elégedettségére. Ezzel a munkáltatók és épületfelelősök kezébe nagyon fontos optimalizálási potenciál került a munka- és irodakörnyezet kialakítása során. Az Office 21 tanulmány keretében kiszámították az elégedettség irodai munkavállalók motivációjára és teljesítményére gyakorolt hatást, ami jól szemlélteti, hogy mekkora hatás várható a teljesítmény vonatkozásában. A +0,44-es ill. +0,38-as korrelációs együttható erős pozitív hatásra utal, amely a teljesítmény mellett a munkáltatóval való azonosulásra és a hozzá való kötődésre is kihatással van.

A helyiségklíma termelékenységre gyakorolt lehetséges hatását a brit „Whole Life Performance Plus tanulmány” állapította meg: A tanulmány megerősíti, hogy az optimális helyiségklíma fokozni tudja a munkavállalók teljesítményét, gyorsaságát és pontosságát. Azok a cégek, amelyek befektetnek a termelési és munkavégzési helyiségek klímájába, egy sor további pozitív hatásra számíthatnak a munkavállalóiknál: kevesebb hiányzásra, magasabb termékminőségre, fokozottabb munkahelyi teljesítményre, erősebb munkavállalói kötődésre és kreativitásra. A tanulmány fókuszában különösen a munkahelyi hőmérséklet, a széndioxid (CO2) és a relatív páratartalom hatása állt.