A száraz levegő megterheli a bőrt

A bőr az ember legnagyobb szerve, egyúttal a környezet és testünk belsejének határa. A száraz levegő jelentősen korlátozhatja a bőr ezen védelmi funkcióját. Túl alacsony páratartalom esetén a bőr sprőddé és töredezetté válik. A bőrrepedéseken keresztül olyan részecskék jutnak be, amelyek gyulladásokat idéznek elő, és dermatózisokhoz vezetnek. Az olyan krónikus bőrbetegségek, mint a neurodermitisz vagy a pikkelysömör a száraz levegő következtében romolhatnak. Főleg az alkarokon, a könyöknél, a kezeknél, az alsó lábszáron és a lábakon jelentkezik feszülés és zavaró viszketés formájában a folyadék hiánya. Főleg télen, amikor az alacsony hőmérséklettel csökken a levegő páratartalma is, fokozódnak a száraz bőr miatti panaszok.

 

Gesundheit Symptome Gesunde Gebäude Kosten/Nutzen Referenzen/Best Practice Medizinische Studien Partner FaQ

 

Mikor szárad ki a bőr?

A száraz bőr első jele a vékony pikkelyek és a kipirosodott felületek megjelenése. A bőr akkor kezd el kiszáradni, ha a nedvesség és a zsírok (lipidek) elvesznek anélkül, hogy ez a veszteség kiegyenlítésre kerülne. Ennek megakadályozása érdekében a bőr három rétegből áll: A felső réteg a többrétegű felhám, amelynek része a védelmet biztosító szaruréteg is. A bőr határoló funkciója nem csak abból áll, hogy távol tartja a külső idegen tárgyakat, hanem abban is, hogy nem engedi, hogy belülről túl sok folyadék vesszen el. Az alsóbb bőrrétegek ezért folyamatosan nedvességet adnak le a felhámnak. Ennek egyik előfeltétele többek között a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Ezen túl az alsó hámrétegek lipideket továbbítanak felfelé. A faggyúmirigyek által termelt zsírkeverék további védőfilmréteget bocsát a felső bőrréteg rendelkezésére.

 

A megfelelő páratartalom védi a bőrt

Ha csökken a bőrrétegek nedvesség- és zsírtartalma, akkor elveszik a védelmi funkció. A szaruréteg folyamatosan áteresztőbbé válik, így a részecskék és idegen anyagok bejuthatnak, és bőrirritációkat és gyulladásokat okozhatnak. A száraz helyiség levegő elősegítheti ezt a folyamatot. Különösen a téli, száraz fűtési levegő von el a bőr környezetétől páratartalmat. A bőr és a helyiség közötti nedvesség-különbség kényszerűen fokozott vízveszteséghez vezet. A transzepidermális vízveszteség (transepidermal water loss, röviden TEWL) akkor lép fel, ha folyadék távozik a szervezetből az epidermiszen keresztüli diffúzió és párolgás következtében. Amennyiben a nedvesség-veszteség tartós, akkor a bőr pergamenszerűen összehúzódik, pikkelyesedik, repedezetté válik és begyulladhat. Tudományos kísérlet-sorozatok megmutatták, hogy 50 %-os relatív páratartalom alatt fokozottan lép fel a tranzepidermális vízveszteség. Ezzel egyidejűleg ennek emelkedése jelentősen csökkenti a bőr hidratáltságát. Vizsgálatok igazolták, hogy a relatív páratartalom még csekély, 35 %-ról 43 %-ra történő növelése is nagyon pozitív hatással van a bőr egészségére és a fellépő tünetek csökkenését eredményezi.

 

 

 

A gyakorlatból: Levegő párásítás és egészség

Levegő párásítás: Több egészség az irodában