Az irodai munkavállalók munkaképtelenségi napjainak több, mint 16 százaléka légúti megbetegedésekre vezethető vissza (Statista Research Department 2020). Különösen a magas beszédaránnyal rendelkező szakmacsoportoknál gyakoriak a légúti megbetegedések. A betegségnapok számát illetően élen járnak a callcenterek munkavállalói, az ügyfélszolgálatosok és a telefonos tanácsadás. Az AOK Tudományos Intézete a Betegségnapok 2019 jelentésében a párbeszéd-marketinges szakmák esetében a megfázásra visszavezethető hiányzások számát évente 4,8 napnak állapította meg. Az ok többek között az egyterű irodákban dolgozó munkavállalók munkakörülményeiben is keresendő, ahol a vírusok gyorsan tudnak elterjedni. A légutak és a hangképző apparátus nyálkahártyáinak védelme nagyon fontos monetáris hatással bír a hiányzások és a teljesítmény-visszaesés csökkentése érdekében. Ezzel kapcsolatosan a légúti megbetegedések és az alacsony páratartalom közötti összefüggés igazoltnak számít. Az amerikai Yale Egyetem kutatói 2019-ben egy többéves tanulmány keretében egyértelműen igazolták az alacsony páratartalom és az influenzavírusok túlélése közötti összefüggést. 40 és 60 % közötti, optimális páratartalom esetén megmutatkozott, hogy a vírusos fertőzések minimalizálhatók és az átadás folyamata nehezebbé válik. A legalább 40 %-os relatív páratartalom biztosítása ezáltal a cégek számára megfelelő intézkedés lehet, hogy jelentősen mérsékeljék a légúti fertőzések terjedését és a megbetegedések számát és csökkentsék a költségeket.

A légúti fertőzések költségei

A beruházásoknak minden cégnél meg kell térülniük. A munkáltatók a döntéshozatali folyamataik során gazdasági kritériumokat vesznek alapul. A gyakorlatban azonban az egészség, a munkavállalók jó közérzete és motivációja pénzügyileg alig vagy egyáltalán nem mérhető fel. A külső tényezők és az egyedi adottságok túl sokfélék és komplexek. Ennek ellenére statisztikai tények és reális feltételezések alapján kísérletet lehet tenni egy költség-haszon-vizsgálatra, amely megmutatja a cégeknek a megelőző jellegű egészségvédelem által elérhető megtakarítási lehetőségeket.

Feltételezések költségek/hiányzások munkavállalónként:

1. Bérköltség munkavállaló € 30.000,- / év

2. Átlagosan 230 munkanap/év

3. 4.8 nap hiányzás légúti megbetegedések miatt

4. A kiesés költségei hiányzásos naponként a nem teljesített munka következtében, melyet pl. a többi kolléga túlóráival kell kompenzálni, 1,8 tényezővel értékelve.

Az eddigi orvosi eredmények és tanulmányok alapján azt az óvatos feltételezést lehet felállítani, hogy az egész évben optimális páratartalom a munkahelyen a légúti megbetegedéseket legalább 25 %-kal tudja csökkenteni. A 25 %-kal kevesebb légúti megbetegedés átlagosan 1,2 hiányzásos nappal kevesebbet jelent munkavállalónként. Az egész évben optimális levegő páratartalmat biztosító levegő párásító berendezések beruházási költségei a helyiségmérettől és a munkavállalók számától függnek. A költségszámítás alapjaként az egyszerűség kedvéért a következő értékeket lehet feltételezni:

A levegő párásítás feltételezett költségei:

1. Helyiségméret: kb. 15 m² per munkavállaló (Open-Space, kb. 3 m-es helyiségmagassággal)
2. Beruházási költség: € 30,- per m²-től
3. Folyó költségek: € 300,- és € 600,- között per hónap (karbantartással együtt), a berendezés méretétől függően

Ha kizárólag a légúti megbetegedéseket tekintjük, akkor a levegő párásító berendezésbe történő befektetés már két-három év alatt megtérülhet. Az optimális levegő páratartalomnak az egészségre és a teljesítménynövelésre gyakorolt egyéb pozitív hatásait (pl. hang, szem, bőr) nem vesszük figyelembe.