Egészséges épületek

Az épületeket eredetileg azért építettük, hogy megvédjenek minket az ellenséges környezettől. Azóta az energia- és költségcsökkentés célkitűzése épp az ellenkezőjéhez vezetett: csúcstechnológiás szigetelőanyagok, a felületoptimalizálás és a nagy használati sűrűség csökkenő költségekhez vezetnek. Azonban ezeknek az egészségre gyakorolt hatásait kevébbé vették csak figyelembe. A szellőzéstől az optimális páratartalmon, a szűrőkön, a fényen át a megfelelő anyagválasztásig ebben a fejezetben hatékony intézkedéseket talál az épületek egészségesebb kialakításához. Ezen felül megmutatjuk a munkahelyi kockázatértékelés lehetőségeit is. A száraz levegő miatt fellépő panaszok és tünetek esetében a vállalat egészét elérő, rendszerszerű kommunikáció a helyiségklíma jobbá tételét célzó megoldások bevezetését kezdeményezheti.

 

Health and humidification Symptoms Healthy buildings Costs/Benefits References/Best Practice FaQ

 

 

Hogyan tudják az épületek védeni az egészségünket

 

 

 

Kockázatértékelés túl száraz levegő esetén

 

 

Hogyan tudják az épületek védeni az egészségünket

Az épületeket eredetileg azért építettük, hogy megvédjenek minket az ellenséges környezettől. Azóta az energia- és költségcsökkentés egyre intenzívebben követett célkitűzése épp az ellenkezőjéhez vezetett: csúcstechnológiás szigetelőanyagok, a felületoptimalizálás és a nagy használati sűrűség csökkenő költségekhez vezetnek. Azonban ezeknek az egészségre gyakorolt hatásait kevéssé vették figyelembe. Azt, hogy mennyire sérülékennyé váltunk az épületekben, a korona-világjárvány tanulságai bizonyítják. Egy lehetőség a jövőre nézve: a szellőzéstől az optimális páratartalmon, a szűrőkön, a fényen át a megfelelő anyagválasztásig ebben a fejezetben hatékony intézkedéseket talál az épületek egészségesebb kialakításához.

 

A helyiségklíma, a megvilágítás és az anyagok megfelelő keveréke

A korona-világjárvánnyal kapcsolatosan a közfigyelem erőteljesebben összpontosul az épületekben fennálló vírusveszélyre. A már hosszabb ideje tárgyalt összefüggések újra középpontba kerültek, és kihangsúlyozzák, hogy a friss levegő, a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a fény és az anyagok is milyen hatással vannak a vírusok terjedésére. Különösen a helyiségklímának van kiemelt szerepe az épületeken belüli egészség-védelemben. Az immunvédekezésre és a légúti fertőzések terjedésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tudományos bizonyítékok sora az elmúlt években jelentősen bővült. A virális légúti fertőzések átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik. A leggyakoribb légi úton történő átadás közeli fertőzés esetében cseppek, távoli fertőzés esetében aeroszolok formájában: egy másik ember belélegzi a fertőzött által kibocsátott vírusokat, amelyeket a felső légutak nyálkahártyái felvesznek. A szemcsék méretétől függően csepp- vagy aeroszol-átadásról beszélünk. A csekély méretük miatt az aeroszolok rendkívül könnyűek. A vírusokkal feltöltött aeroszolok nagy helyiségekben jelentős ideig tudnak terjedni a levegőben. A terjedésben jelentős szerepet játszanak a légmozgások és a páratartalom, amelyek közvetlen kihatással vannak az aeroszolok hatósugarára, lebegési és fertőzési képességére.

 

 

Friss levegő a vírusok ellen

A virális légúti fertőzések átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik. A leggyakoribb légi úton történő átadás közeli fertőzés esetében cseppek, távoli fertőzés esetében aeroszolok formájában: egy másik ember belélegzi a fertőzött által kibocsátott vírusokat, amelyeket a felső légutak nyálkahártyái felvesznek. A szemcsék méretétől függően csepp- vagy aeroszol-átadásról beszélünk. A csekély méretük miatt az aeroszolok rendkívül könnyűek. A vírusokkal feltöltött aeroszolok nagy helyiségekben jelentős ideig tudnak terjedni a levegőben. A terjedésben jelentős szerepet játszanak a légmozgások és a páratartalom, amelyek közvetlen kihatással vannak az aeroszolok hatósugarára, lebegési és fertőzési képességére.

A helyiség lehető legjobb, friss levegővel történő szellőztetése a vírustartalmú aeroszolok beltérből történő eltávolításának leghatékonyabb módja. Minél több a friss levegő, annál jobban felhígulnak a vírusokkal telített aeroszolok a helyiség levegőjében. A klímaberendezések ellenőrzött módon tudják bejuttatni a friss levegőmennyiséget a helyiségbe, illetve kijuttatni onnan az elhasznált levegőt. A fő ismérv a légcsereráta: Minél nagyobb a légcsere, annál kisebb a fertőzési kockázat. Az ideális légcsereráta a helyiség használatától és az ott tartózkodó személyek számától függ. Figyelembe kell venni, hogy a nagyobb légcsere növelheti az energiafogyasztást és csökkentheti a relatív páratartalmat. Jó levegőminőségről akkor beszélhetünk, ha a CO2-koncentráció értéke 1.000 ppm (részecske per millió) alatt van.

 

 

Legalább 40 % páratartalom

A vírusok légi úton történő terjedését és élettartamát számottevően befolyásolja a helyiség relatív páratartalma. A legkisebb átadási kockázat 40 és 60 %-os minimális levegő páratartalom között áll fenn. Ez egyben az a tartomány is, amelyben az ember immunvédelme a leghatékonyabb a nyálkahártyák öntisztulásának köszönhetően. Az aeroszolok lényegében vízből, sókból és fehérjékből állnak. 40 % alatti relatív páratartalom esetén az aeroszolok elveszítik a víztartalmukat, és kiszáradnak. Száraz aeroszolok jönnek létre, amelyek kisebbek és könnyebbek, és még tovább a helyiség levegőjében tudnak maradni. A helyiség használóinak mozgása következtében a száraz aeroszolok hamarabb felverődnek a felületekről, és tovább terjednek. A lebegési tulajdonságok mellett a páratartalomnak jelentős hatása van a csíracseppek fertőzési tulajdonságaira is. 40 %-os relatív páratartalom alatt az aeroszolok olyan nagy mértékben kiszáradnak, hogy a bennük található sók kikristályosodnak. Így a vírusok konzerválódnak, ami miatt hosszabb ideig fertőzőek maradnak. A belélegzés során a kikristályosodó sók feloldódnak a nedves légutakban. A még mindig fertőző vírusok felszabadulnak a légutak nyálkahártyáin, és fertőzések kialakulásához vezethetnek. Amennyiben a relatív páratartalom 40 és 60 % között van, akkor az aeroszolok víztartalma csak olyan mértékben párolog el, hogy a sókoncentráció kikristályosodás nélkül erősen megemelkedjen, és a benne található vírusok ne éljék túl.

 

A nyálkahártyák öntisztítása különböző, relatív páratartalom szintek mellett

 

Egészségesen, természetes fénnyel

A napfénynek egyre fontosabb szerep jut a vírusfertőzésekkel szembeni, aktív védekezés terén is. A napfény UV-része egyrészt serkenti a szervezet saját immunvédekezését, és a természetes immunsejtek képződését és mozgékonyságát erősíti, melyek leggyőzik a vírusokat és baktériumokat. Ezen felül a napsütés következtében csökken a betegséget okozó mikroorganizmusok élettartama. A természetes UV-A és UV-B fény az épületeinkben hiányzik, mivel az ablaküveg 100%-ban elnyeli és visszaveri az UV-sugárzást. Az UV-LED-világítás, amely reprodukálni tudja az UV-A és UV-B-t, utánozni tudja a napfény teljes spektrumát az épületekben. Ez akadályozná a kórokozók szaporodását és erősítené az immunrendszert.

A napfény és a páratartalom hatása az időtartamra, amikorra a Sars-Cov-2-vírusok 90 százaléka inaktiválódik

 

Számos út a jobb egészséghez

Az, hogy egy épület védelmet nyújt-e a fertőzések továbbadásával szemben vagy sem, az épülettechnika mellett a használattól és a berendezéstől is függ. Az elmúlt években számos épületben kezdtek el a nyitottságot és az átláthatóságot kihangsúlyozó koncepciókat alkalmazni. Ennek hátterében az együttműködés elősegítése áll, ami azonban hátrányos hatással van az átadási kockázatra: A nagy, erősen frekventált helyiségek igazoltan növelik a mikrobák sokféleségét. A személyek sűrűségének csökkentése és a nyitott, illetve zárt helyiségek keveréke csökkenteni tudja a kórokozók terjedését. A padlóburkolat megválasztásának is kihatása lehet a levegő minőségére. A textilpadlók a keménypadlókhoz képest csökkentik a finompor képződését, mivel a por megkötődik a rostokban, és nem tud újra felkeverődni. A szerves rostok ezen felül további vizet kötnek meg, és hangtompító hatással vannak. A növények kiszűrik a levegőből a szennyeződéseket, fokozzák a mikrobák sokféleségét és oxigént termelnek. A fotoszintézis révén a növények felveszik a szén-dioxidot a levegőből, és fény segítségével oxigénné alakítják át azt. Ezen felül a növények az öntözéshez használt víz 90%-át el tudják párologtatni, így korlátozott mértékben hozzá tudnak járulni a páratartalom növeléséhez.

 

Következtetés: Az épületek újragondolása

Az egészséges épületek, melyek védenek a légúti fertőzésektől, számos tényezőből tevődnek össze, melyek egymásra is kihatással vannak. Nem minden intézkedés alkalmazható minden épületben vagy kivitelezhető műszakilag. A cégvezetők, létesítmény-menedzserek, munkavállalók és munkavédelmi megbízottak számára fontos, hogy időben kezdeményezzék a párbeszédet, és a meglévő épületeket hatásosan és fenntarthatóan lássák el megfelelő, az egészséget javító csomagokkal.

 

Kockázatértékelés túl száraz levegő esetén

Ha a munkavállalókat tartósan zavarja a száraz munkahelyi levegő, és rendszeresen lépnek fel tünetek, illetve panaszok, akkor célszerű célzottan keresni a párbeszédet a céggel: A munkavállalók gyakran magukra hagyva érzik magukat a száraz levegővel kapcsolatos panaszaikat illetően. Ennek egyik oka, hogy a munkahelyekre vonatkozó műszaki szabályok nem tartalmaznak kötelezően érvényes alsó határértéket a levegő páratartalmára vonatkozóan. A vállalati kockázatértékelésen keresztül kezdeményezni lehet a helyiségklíma javítását célzó intézkedéseket, és érezhetően javítani lehet a munkavállalók munkáját. A munkaadó ezeket a munkabiztonsági törvény (ASiG) keretében az üzemorvosokra és a munkabiztonsági szakemberekre ruházza át, és bevonja az üzemi és munkavállalói tanácsokat is.

 

Health and humidification Symptoms Healthy buildings Costs/Benefits References/Best Practice FaQ

 

A kockázatértékelés átültetése a gyakorlatba

A rendszerszemléletű kockázatértékelés hét lépésből tevődik össze: Először a munkaterületek kerülnek meghatározásra. Ezek lehetnek egyedi munkahelyek vagy akár részlegek is, pl. callcenterek vagy ügyfélszolgálatok. Ezt követően a lehetséges egészségügyi veszélyek és terhek kerülnek összefoglalásra, majd ezt követően értékelésre. Ennek során figyelembe kell venni a veszély valószínűségét és az abból eredő következményeket. A levegő páratartalom esetében ehhez elengedhetetlenül szükség van hosszú távú mérésekre. Ezt követően a TOP-elv alapján intézkedéseket kell meghatározni, amelyek javítják az egészségvédelmet - elsősorban műszaki megoldásokkal. A kockázatértékelés legfontosabb eleme az írásos dokumentáció és a folytatólagosság: a kivitelezés és a hatás ellenőrzése után a folyamatot állandó jelleggel frissíteni kell.