Költség/haszon
A légzőrendszeri megbetegedések a munkavállalók munkaképtelenségének leggyakoribb okai, és ezért jelentős pénzügyi hatást gyakorolnak a munkáltatókra. Az itt szemléltető jelleggel bemutatott költség-haszon-számítás megmutatja, hogy a levegő párásító berendezésbe történő befektetés két-három év alatt meg tud térülni. Ezen felül a helyiségklímába történő befektetés a termelékenység vonatkozásában is megtérül: tanulmányok igazolják, hogy az optimális helyiségklíma fokozni tudja a munkavállalók teljesítményét, gyorsaságát és pontosságát. A száraz levegővel kapcsolatos panaszok hiányában a munkavállalók elégedettebbek, motiváltabban és nagyobb teljesítménnyel dolgoznak.
Légutak
A légúti fertőzések átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik.
Légutak
A légúti fertőzések átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik.
Mikor éri meg a levegő párásítás?
A légzőrendszeri megbetegedések a munkavállalók munkaképtelenségének leggyakoribb okai, és ezért jelentős pénzügyi hatást gyakorolnak a munkáltatókra. Az itt szemléltető jelleggel bemutatott költség-haszon-számítás megmutatja, hogy a levegő párásító berendezésbe történő befektetés két-három év alatt meg tud térülni. Ebben a számításban kizárólag a légúti megbetegedések lehetséges hatásait vesszük figyelembe. A számítások a légúti betegségeket érintő, ismert tényeken és reális alapokon nyugszanak. Az optimális levegő páratartalomnak az egészségre és a teljesítőképességre gyakorolt egyéb pozitív hatásait (pl. hang, szem, bőr) nem vesszük figyelembe.
A páratartalom jelentősége
Az irodai munkavállalók munkaképtelenségi napjainak több, mint 16 százaléka légúti megbetegedésekre vezethető vissza (Statista Research Department 2020). Különösen a magas beszédaránnyal rendelkező szakmacsoportoknál gyakoriak a légúti megbetegedések. A betegségnapok számát illetően élen járnak a callcenterek munkavállalói, az ügyfélszolgálatosok és a telefonos tanácsadás. Az AOK Tudományos Intézete a Betegségnapok 2019 jelentésében a párbeszéd-marketinges szakmák esetében a megfázásra visszavezethető hiányzások számát évente 4,8 napnak állapította meg. Az ok többek között az egyterű irodákban dolgozó munkavállalók munkakörülményeiben is keresendő, ahol a vírusok gyorsan tudnak elterjedni. A légutak és a hangképző apparátus nyálkahártyáinak védelme nagyon fontos monetáris hatással bír a hiányzások és a teljesítmény-visszaesés csökkentése érdekében. Ezzel kapcsolatosan a légúti megbetegedések és az alacsony páratartalom közötti összefüggés igazoltnak számít. Az amerikai Yale Egyetem kutatói 2019-ben egy többéves tanulmány keretében egyértelműen igazolták az alacsony páratartalom és az influenzavírusok túlélése közötti összefüggést. 40 és 60 % közötti, optimális páratartalom esetén megmutatkozott, hogy a vírusos fertőzések minimalizálhatók és az átadás folyamata nehezebbé válik. A legalább 40 %-os relatív páratartalom biztosítása ezáltal a cégek számára megfelelő intézkedés lehet, hogy jelentősen mérsékeljék a légúti fertőzések terjedését és a megbetegedések számát és csökkentsék a költségeket.
A költség-haszon számítás részletei
A légúti fertőzések költségei
A beruházásoknak minden cégnél meg kell térülniük. A munkáltatók a döntéshozatali folyamataik során gazdasági kritériumokat vesznek alapul. A gyakorlatban azonban az egészség, a munkavállalók jó közérzete és motivációja pénzügyileg alig vagy egyáltalán nem mérhető fel. A külső tényezők és az egyedi adottságok túl sokfélék és komplexek. Ennek ellenére statisztikai tények és reális feltételezések alapján kísérletet lehet tenni egy költség-haszon-vizsgálatra, amely megmutatja a cégeknek a megelőző jellegű egészségvédelem által elérhető megtakarítási lehetőségeket.
Feltételezések költségek/hiányzások munkavállalónként:
Bérköltség munkavállaló € 30.000,- / év
Átlagosan 230 munkanap/év
4.8 nap hiányzás légúti megbetegedések miatt
A kiesés költségei hiányzásos naponként a nem teljesített munka következtében, melyet pl. a többi kolléga túlóráival kell kompenzálni, 1,8 tényezővel értékelve.
A levegő párásítás haszna és költségei
Az eddigi orvosi eredmények és tanulmányok alapján azt az óvatos feltételezést lehet felállítani, hogy az egész évben optimális páratartalom a munkahelyen a légúti megbetegedéseket legalább 25 %-kal tudja csökkenteni. A 25 %-kal kevesebb légúti megbetegedés átlagosan 1,2 hiányzásos nappal kevesebbet jelent munkavállalónként. Az egész évben optimális levegő páratartalmat biztosító levegő párásító berendezések beruházási költségei a helyiségmérettől és a munkavállalók számától függnek. A költségszámítás alapjaként az egyszerűség kedvéért a következő értékeket lehet feltételezni:
A levegő párásítás feltételezett költségei:
Következtetés
Ha kizárólag a légúti megbetegedéseket tekintjük, akkor a levegő párásító berendezésbe történő befektetés már két-három év alatt megtérülhet. Az optimális levegő páratartalomnak az egészségre és a teljesítménynövelésre gyakorolt egyéb pozitív hatásait (pl. hang, szem, bőr) nem vesszük figyelembe.
A gyakorlatból: A levegő párásítás haszna és költségei
Jobb munkavégzés a levegő páratartalomnak köszönhetően
Az elégedett munkavállalók motiváltabbak és magasabb teljesítményűek. A munkahelyi helyiségklíma fontos tevékenységi terület a cégeknek, hogy pozitívan befolyásolják a munkavállalóikat. A relatív páratartalom így nem csak az érzékelt „termikus kényelem” fontos tényezője, hanem a termelékenységre is kihatással van. „Termikus kényelemről” akkor beszélünk, ha az épülethasználók nem vágynak sem melegebb, sem hidegebb, sem szárazabb, sem nedvesebb levegőre. A kényelmi tartomány, amelyben a helyiséghasználók nagy része jól érzi magát 18 °C és 24 °C között, illetve 35 % és 75 % relatív páratartalom között. Minden negyedik irodai dolgozót gyakran vagy folyamatosan zavar a száraz levegő.
A száraz levegő zavaró tényező
A Fraunhofer IAO tanulmánya az Office 21 közös kutatási projekt keretében a munka és iroda világáról azt állapította meg, hogy mindössze az irodahasználók 20 százaléka nagyon elégedett az irodai környezettel, és további 42 százalék elégedett. Túlnyomó hatású zavaró tényező többek között a páratartalom hiánya, mely jelentős negatív hatással van az irodai elégedettségre. Az irodai dolgozók több, mint negyede úgy érzékelte, hogy a levegő gyakran vagy nagyon gyakran túl száraz. A Fraunhofer Intézet tudósai -0,30-as korrelációt számítottak ki, amellyel a hiányzó páratartalom egyértelműen negatív kihatással van az irodai munkavállalók elégedettségére. Ezzel a munkáltatók és épületfelelősök kezébe nagyon fontos optimalizálási potenciál került a munka- és irodakörnyezet kialakítása során. Az Office 21 tanulmány keretében kiszámították az elégedettség irodai munkavállalók motivációjára és teljesítményére gyakorolt hatást, ami jól szemlélteti, hogy mekkora hatás várható a teljesítmény vonatkozásában. A +0,44-es ill. +0,38-as korrelációs együttható erős pozitív hatásra utal, amely a teljesítmény mellett a munkáltatóval való azonosulásra és a hozzá való kötődésre is kihatással van.
Teljesítmény, gyorsaság, pontosság
A helyiségklíma termelékenységre gyakorolt lehetséges hatását a brit „Whole Life Performance Plus tanulmány” állapította meg: A tanulmány megerősíti, hogy az optimális helyiségklíma fokozni tudja a munkavállalók teljesítményét, gyorsaságát és pontosságát. Azok a cégek, amelyek befektetnek a termelési és munkavégzési helyiségek klímájába, egy sor további pozitív hatásra számíthatnak a munkavállalóiknál: kevesebb hiányzásra, magasabb termékminőségre, fokozottabb munkahelyi teljesítményre, erősebb munkavállalói kötődésre és kreativitásra. A tanulmány fókuszában különösen a munkahelyi hőmérséklet, a széndioxid (CO2) és a relatív páratartalom hatása állt.
Case studies: Humidification and performance