Tünetek

A munkahelyi egészség a teljesítmény és a motiváció legfontosabb tényezői közé tartozik. Ebben jelentős szerepe van a levegő páratartalmának: A túl száraz, 40 százalékos relatív páratartalom alatti levegő nem csak kellemetlen, hanem érzékelhetőbbé teszi a testi panaszokat és megbetegedéseket is.

A légúti fertőzések, a nyálkahártyák kiszáradása, az immunvédekezés gyengülése, a beszédhang zavarai és a szempanaszok is száraz levegőre vezethetők vissza. Túl gyakori, hogy nem ismerik fel a helyiségklímával való összefüggést.

 

Health and humidification Symptoms Healthy buildings Costs/Benefits References/Best Practice FaQ

 

 

Légutak

A légúti fertőzések átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik.

 

 

 

Hang

Pont az intenzív beszéd- és képernyőtevékenységgel járó munkakörökben a száraz levegő kellemetlen és veszélyes.

 

 

 

Szem

A képernyőmunka nagyon megterheli a szemeket: Ennek gyakran a szemhéjak megduzzadása, a pirosság és számos egyéb következménye lehet.

 

 

 

Bőr

A bőr az ember legnagyobb szerve, egyúttal a környezet és testünk belsejének határa.

 

 

A levegő páratartalma és a légúti fertőzések

A légúti fertőzések, például az influenza vagy a koronavírusok átadása szinte kizárólag beltéren, emberről emberre történik. A levegő páratartalmának kihatása van a fertőzés kockázatára. A leggyakoribb légi úton történő átadás közeli fertőzés esetében cseppek, távoli fertőzés esetében aeroszolok formájában: egy másik ember belélegzi a vírusokat, amelyeket a felső légutak nyálkahártyái felvesznek. A szemcsék méretétől függően csepp- vagy aeroszol-átadásról beszélünk. A csekély méretük miatt az aeroszolok rendkívül könnyűek. A vírusokkal feltöltött aeroszolok jelentős ideig tudnak terjedni a levegőben. A relatív páratartalomnak közvetlen hatása van az aeroszolok hatótávjára, lebegési és fertőzőképességére.

 

A legkisebb fertőzési kockázat 40 és 60 % közötti páratartalomnál áll fenn

A páratartalom nagy jelentőséggel bír a vírusokkal telített aeroszolok lebegési tulajdonságai szempontjából. Míg a köhögésnél vagy tüsszentésnél kijutó, nagyobb és nehezebb cseppek néhány másodperc alatt a padlóra süllyednek, a kisebb és könnyebb aeroszolok órákon át lebeghetnek a levegőben. Az aeroszolok lényegében vízből, az abban oldott sókból és fehérjékből állnak. 40 % alatti relatív páratartalom esetén az aeroszolok elveszítik a víztartalmukat, és kiszáradnak. Száraz aeroszolok jönnek létre, amelyek kisebbek és könnyebbek, és még tovább a helyiség levegőjében tudnak maradni. A nedves aeroszolokhoz képest a kisebb víztartalmuk miatt kevésbé ragadósak, és kevésbé tapadnak össze. A helyiség használóinak mozgása következtében a száraz aeroszolok hamarabb felverődnek a felületekről, és tovább terjednek.

 

 

A vírusok száraz levegőben tovább élnek

A lebegési tulajdonságok mellett a páratartalomnak jelentős hatása van a csíracseppek fertőzési tulajdonságaira is. 40 %-os relatív páratartalom alatt az aeroszolok olyan nagy mértékben kiszáradnak, hogy a bennük található sók kikristályosodnak. Így a vírusok konzerválódnak, ami miatt hosszabb ideig fertőzőek maradnak. A belélegzés során a kikristályosodó sók feloldódnak a nedves légutakban. A még mindig fertőző vírusok felszabadulnak a légutak nyálkahártyáin, és fertőzések kialakulásához vezethetnek. Amennyiben a relatív páratartalom 40 és 60 % között van, akkor az aeroszolok víztartalma csak olyan mértékben párolog el, hogy a sókoncentráció kikristályosodás nélkül erősen megemelkedjen, és a benne található vírusok inaktiválódjanak.

 

A vírusok élettartama

 

A nedves nyálkahártyák jobban védenek

Az ember nincs védtelenül kiszolgáltatva a vírusok és baktériumok támadásainak. Az immunrendszerünk működőképessége dönti el, hogy megbetegszünk-e, és milyen gyorsan épülünk fel. A légutakban a nyálkahártyák az öntisztítási funkcióikkal védenek minket a fertőzésektől. A nyálkahártyák felületét finom csillószőrök találhatók, amelyek egy vékony váladékrétegben (szol-réteg) szabadon tudnak mozogni. Efelett egy ragacsos gélréteg található, amelyben a belélegzett vírusok, baktériumok és légszennyező anyagok nagy része megragad. Ameddig a csillószőrök szabadon tudnak mozogni, addig a váladékot a mikroorganizmusokkal együtt a gégefő irányába továbbítják, ahonnan az lenyelhető vagy felköhöghető. Csökkenő páratartalom esetén a kórokozók kiszállítása azonban elveszíti a hatékonyságát.

Az alacsony páratartalom vizet von el a szol-rétegtől. A csillószőrök egyre inkább lenyomódnak, és elveszítik mozgóképességüket. A nyálkahártyák növekvő viszkozitása egyre inkább a nyálkaáramlás gátlásához és a nyálkahártya-sejteken keresztül bejutó vírusok miatti fertőzési kockázat növekedéséhez vezet. Amennyiben a relatív páratartalom 20 %-ra csökken, akkor az öntisztítási folyamat teljesen leáll. Vizsgálatok kimutatták, hogy a legnagyobb szállítási sebességet, ezáltal a legkisebb fertőzési kockázatot 45 %-os relatív páratartalommal lehet elérni.

A nyálkahártyák öntisztítása különböző, relatív páratartalom szintek mellett

 

Gyengébb immunvédelem száraz levegő esetén

Túl száraz levegő esetén ezen felül két további mechanizmus is közvetlen hatással van az immunvédelemre, és hatástalanítja a velünk született immunrendszerünket. A nagyon száraz levegő belélegzése a hámsejtek károsodásához vezet, és kihatással van a légúti hám (tüdősejtek) javítására. Ezek fizikai gátat képeznek a nyálkaréteg alatt, amely megakadályozza, hogy a vírus bejusson a gazdasejtbe. Ezen felül az alacsony páratartalom mérsékelheti az interferon-képzést a tüdőszövetben. Az interferonok hírközlőanyagként fehérjetermelést (antivirális gének) váltanak ki, amelyek szembeszállnak a bejutott vírusokkal, ezáltal akadályozzák a vírusok szaporodását.

 

A gyakorlatból: Levegő párásítás és beszédhang

 

 

A levegő páratartalom hatása a beszédhangra

Pont az intenzív beszéd- és képernyőtevékenységgel járó munkakörökben a száraz levegő kellemetlen és veszélyes. Túl gyakori, hogy nem ismerik fel a helyiségklímával való összefüggést. A torok és a gégefő kiszáradása, a kaparó érzés, a köhögési kényszer az első figyelmeztető jelek. Legkésőbb, amikor a hang rekedté válik vagy teljesen felmondja a szolgálatot, csökken a munkateljesítmény.

A hang megfelelő működésének és a hangképző-rendszer megbetegedések megelőzésének ezért előfeltétele a nyálkahártyák megfelelő nedvesítése. A nagy beszédaránnyal rendelkező szakmacsoportoknak legalább 40 százalékos páratartalmat ajánlanak.

 

Kevesebb beszédhang-probléma optimális levegő páratartalomnál

A beszédhang-problémák kialakulásánál számos tényező együttes hatása játszik szerepet: Az egyéni okok (pl. hiányzó beszédtechnika) mellett főként a munkakörnyezet hatásait kell kiemelni, mint pl. a hangos háttérzaj, a nem megfelelő helyiségklíma vagy helytelen üléshelyzet. A klíma és ezen belül főként a páratartalomnak döntő hatása van a beszédhangra: A hang megfelelő működésének és a hangképző-rendszeri megbetegedések megelőzésének ezért előfeltétele a nyálkahártyák megfelelő nedvesítése: A beszéd során a levegő a tüdőből a gégefőn keresztül kipréselődik. A hangszalagok rezegni kezdenek, és a gitár húrjaihoz hasonlóan hangot bocsátanak ki. Túl alacsony páratartalom esetén a hangszalagok nyálkahártyái elveszítik optimális nedvességüket, ezáltal a rugalmasságukat. A hangszalagok a belélegzés után nem tudják teljesen összezárni a hangrést. A hangképző rendszerbe melléklevegő kerül, ami irritációkhoz, gyulladáshoz és legrosszabb esetben a beszédhang elvesztéséhez vezet.

 

 

 

Vizsgálatok kimutatták, hogy a callcenterek vagy az ügyfélszolgálati részlegek dolgozóinak több, mint 60 százaléka panaszkodik hangképző-rendszeri igénybevételre. Gyakori tünetek a torok- és garatszárazság, a fokozott kaparás és rekedtség. „Ezek a tünetek elterelik a hallgató fél figyelmét, és jelentősen zavarják az ügyfelekkel történő kommunikációt”, mondja Thomas Niemann, a Sprechfreunde.de logopédusa és beszédtrénere. Ez a beszélgetések minőségének csökkenéséhez és kevesebb ügyletzáráshoz vezethet. Ezen felül a hangképző-rendszeri betegségek gyakran járnak hiányzással: A légúti betegségek, amelyekhez gyakran társul rekedtség vagy gégefő-gyulladás, a callcenterekben fellépő kiírások fő okai közé tartoznak. A nem ritkán kétjegyű betegségi napok a cég számára jelentős költségeket és teljesítménycsökkenést eredményeznek. A hang megfelelő működésének és a hangképző-rendszer megbetegedések megelőzésének ezért előfeltétele a nyálkahártyák megfelelő nedvesítése. A nagy beszédaránnyal rendelkező szakmacsoportoknak legalább 40 százalékos páratartalmat ajánlanak. A levegő párásító rendszerek utólagos beépítésével a cégek nagyban hozzájárulhatnak a munkahelyi egészség és a beszélgetések minőségének javításához.

A gyakorlatból: A levegő páratartalom hatása a beszédhangra

 

 

Levegő páratartalom és szemszárazság

A képernyőmunka nagyon megterheli a szemeket: A duzzadt szemhéjak, a kipirosodás, az idegen test érzete, az égő érzés és a magas fényérzékenység gyakori következmények. A szemfelület könnyfolyadékkal történő túl alacsony bevonásának egyik leggyakoribb oka.

A száraz szem a szembetegségek egyik leggyakoribb oka, és olyan tüneteket is magába foglal, amelyeket a szem felületének mérsékelt benedvesítése idéz elő. Az „irodai szem szindrómának” is nevezett betegség kialakulásában szerepet játszanak a klíma és a környezeti hatások is: A porok és a huzat mellett a levegő páratartalma is egy olyan mutató, amely közvetlen hatással van a könnyfilmre: Túl alacsony páratartalom esetén elvékonyodik a szem védőkönnyfilmje.

 

Kevesebb szemterhelés a megfelelő páratartalomnak köszönhetően

A beszédhang-problémák kialakulásánál számos tényező együttes hatása játszik szerepet: Az egyéni okok (pl. hiányzó beszédtechnika) mellett főként a munkakörnyezet hatásait kell kiemelni, mint pl. a hangos háttérzaj, a nem megfelelő helyiségklíma vagy helytelen üléshelyzet. A klíma és ezen belül főként a páratartalomnak döntő hatása van a beszédhangra: A hang megfelelő működésének és a hangképző-rendszeri megbetegedések megelőzésének ezért előfeltétele a nyálkahártyák megfelelő nedvesítése: A beszéd során a levegő a tüdőből a gégefőn keresztül kipréselődik. A hangszalagok rezegni kezdenek, és a gitár húrjaihoz hasonlóan hangot bocsátanak ki. Túl alacsony páratartalom esetén a hangszalagok nyálkahártyái elveszítik optimális nedvességüket, ezáltal a rugalmasságukat. A hangszalagok a belélegzés után nem tudják teljesen összezárni a hangrést. A hangképző rendszerbe melléklevegő kerül, ami irritációkhoz, gyulladáshoz és legrosszabb esetben a beszédhang elvesztéséhez vezet.

 

A száraz levegő két hatása a könnyfilmre

A tudományos munkák elemzése megmutatta, hogy túl alacsony páratartalom esetén a könnyfilm termelődése és a könnyfilm minősége is megváltozik. Száraz szem esetén nem csak a könnyfolyadék mennyisége, hanem az összetétele is okozza a szem felületének nedvesítési zavarait. A könnyfilm több rétegből tevődik össze. Közvetlenül a szem felületén található egy nyálkás réteg. Ez biztosítja, hogy a könnyfolyadék legnagyobb részét biztosító, vizes réteg ne folyjon le és ne párologjon el olyan gyorsan. Vizsgálatok kimutatták, hogy az ideális, 50 - 80 %-os páratartalom-tartományhoz képest a kötőhártya kehelysejtek sűrűsége jelentősen csökken alacsony, 30 %-os relatív páratartalom esetén. A kötőhártya kehelysejtjeiben termelődik a nyálka, ezáltal pedig a könnyfilm egyik fontos része. A túl alacsony levegő páratartalom ezáltal nem csak a könnyfilm gyorsabb párolgásához, hanem csökkent nyálkatermelődéshez is vezet, amelynek célja a könnyfolyadék vizes részének védelme és megóvása.

 

A gyakorlatból: Levegő párásítás és a szemek

Optimális munkakörülmények a viszontbiztosítónál

A száraz levegő megterheli a bőrt

A bőr az ember legnagyobb szerve, egyúttal a környezet és testünk belsejének határa. A száraz levegő jelentősen korlátozhatja a bőr ezen védelmi funkcióját. Túl alacsony páratartalom esetén a bőr sprőddé és töredezetté válik. A bőrrepedéseken keresztül olyan részecskék jutnak be, amelyek gyulladásokat idéznek elő, és dermatózisokhoz vezetnek. Az olyan krónikus bőrbetegségek, mint a neurodermitisz vagy a pikkelysömör a száraz levegő következtében romolhatnak. Főleg az alkarokon, a könyöknél, a kezeknél, az alsó lábszáron és a lábakon jelentkezik feszülés és zavaró viszketés formájában a folyadék hiánya. Főleg télen, amikor az alacsony hőmérséklettel csökken a levegő páratartalma is, fokozódnak a száraz bőr miatti panaszok.

 

Mikor szárad ki a bőr?

A száraz bőr első jele a vékony pikkelyek és a kipirosodott felületek megjelenése. A bőr akkor kezd el kiszáradni, ha a nedvesség és a zsírok (lipidek) elvesznek anélkül, hogy ez a veszteség kiegyenlítésre kerülne. Ennek megakadályozása érdekében a bőr három rétegből áll: A felső réteg a többrétegű felhám, amelynek része a védelmet biztosító szaruréteg is. A bőr határoló funkciója nem csak abból áll, hogy távol tartja a külső idegen tárgyakat, hanem abban is, hogy nem engedi, hogy belülről túl sok folyadék vesszen el. Az alsóbb bőrrétegek ezért folyamatosan nedvességet adnak le a felhámnak. Ennek egyik előfeltétele többek között a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Ezen túl az alsó hámrétegek lipideket továbbítanak felfelé. A faggyúmirigyek által termelt zsírkeverék további védőfilmréteget bocsát a felső bőrréteg rendelkezésére.

 

A megfelelő páratartalom védi a bőrt

Ha csökken a bőrrétegek nedvesség- és zsírtartalma, akkor elveszik a védelmi funkció. A szaruréteg folyamatosan áteresztőbbé válik, így a részecskék és idegen anyagok bejuthatnak, és bőrirritációkat és gyulladásokat okozhatnak. A száraz helyiség levegő elősegítheti ezt a folyamatot. Különösen a téli, száraz fűtési levegő von el a bőr környezetétől páratartalmat. A bőr és a helyiség közötti nedvesség-különbség kényszerűen fokozott vízveszteséghez vezet. A transzepidermális vízveszteség (transepidermal water loss, röviden TEWL) akkor lép fel, ha folyadék távozik a szervezetből az epidermiszen keresztüli diffúzió és párolgás következtében. Amennyiben a nedvesség-veszteség tartós, akkor a bőr pergamenszerűen összehúzódik, pikkelyesedik, repedezetté válik és begyulladhat. Tudományos kísérlet-sorozatok megmutatták, hogy 50 %-os relatív páratartalom alatt fokozottan lép fel a tranzepidermális vízveszteség. Ezzel egyidejűleg ennek emelkedése jelentősen csökkenti a bőr hidratáltságát. Vizsgálatok igazolták, hogy a relatív páratartalom még csekély, 35 %-ról 43 %-ra történő növelése is nagyon pozitív hatással van a bőr egészségére és a fellépő tünetek csökkenését eredményezi.

 

 

 

A gyakorlatból: Levegő párásítás és egészség

Levegő párásítás: Több egészség az irodában