Páratartalom

A megfelelő páratartalmat mérőeszközök nélkül nehéz megállapítani és megítélni; éppen ezért ezt a termelési tényezőt gyakran figyelmen kívül hagyják. Amennyiben túl száraz a levegő, akkor az anyag megváltozása vagy az elektrosztatikus feltöltődés termelési zavarokhoz és többletköltségekhez vezethet. A vízmegkötő anyagok, pl. a papír, karton, fa vagy textilrostok feldolgozása különösen érzékeny erre. A mikroelektronikától az élelmiszeriparig a legkülönbözőbb iparágakban garantálhatja az állandó, optimális páratartalom a minőséget és a gyors, zavartalan termelést.

Hőmérséklet

A páratartalomhoz hasonlóan a hõmérséklet is számos gyártási lépésnél fontos folyamatparaméter. Gyakran nem szabad túllépni bizonyos maximális értékeket a termelés során, hogy ne kerüljenek veszélybe a végtermék elvárt tulajdonságai. A gépek által leadott hõ jelentõs hõterhelést eredményezhet, ami magas energiaköltségeket okoz a hûtés során. A túl magas beltéri hõmérséklet ezen felül közvetlenül kihatással van a levegõ páratartalmára is: Emelkedõ hõmérséklet esetén csökken a relatív páratartalom, annak minden negatív kihatásával az anyagra és a folyamatra.

Termelékenység és egészség

A termelékenység és a kellemes munkahelyi klíma elválaszthatatlan egymástól. Ez egy aktuális brit tanulmány eredménye), amelynek keretében két éven keresztül vizsgálták a hőmérséklet és a páratartlom munkahelyi teljesítményre gyakorolt hatását. A tanulmány szerint a cégek pozitív hatásokra számíthatnak a munkavállalók részéről: kevesebb hiányzás, jobb termékminőség, magasabb munkahelyi teljesítmény és fokozottabb kötődés, illetve kreativitás. Ezen felül a páratartalomnak közvetlen hatása van az egészségre is. A nyálkahártyairritációk, a légúti fertőzések és a szempanaszok a száraz levegő jellegzetes következményei.