Norderstedt, 2020. február

A jelenlegi pandémiás intézkedések mellett a kórházakra összpontosító levegő párásítás tovább csökkentené a koronavírus 2019 elterjedésének kockázatát

---

Négy drámai hét telt el azóta, hogy a Kínai Egészségügyi Hatóság tájékoztatta az Egészségügyi Világszervezetet, hogy Vuhan városában gyakoribbá vált az ismeretlen kórokozó okozta tüdőgyulladás. Rövid idő alatt a hivatalosan megerősített megbetegedések és halálesetek száma meredeken növekedett. Az új koronavírusként azonosított kórokozó légi utasok általi terjesztése a betegség világszerte történő kimutatásához vezetett. 2020. január 30-án a WHO bejelentette a nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet.

A kínai egészségügyi hatóságok azonnal az újonnan fellépő megbetegedésekre és halálozásokra összpontosítottak, és szorosan együttműködnek a WHO-val. Azt a tény, hogy a hatóságok a helyzetet nagyon súlyosnak tartják, bizonyítja a drasztikus utazási tilalmak, amelyek mostanra több mint 50 millió embert érintenek. Ez az intézkedés példátlan a járványok és a világjárványok elleni küzdelem közelmúltbeli történetében. Ennek a rendkívül drasztikus intézkedésnek a hatásai és lehetséges mellékhatásai még nem becsülhetők meg.

Az új koronavírus SARS-CoV-2, amelynek genetikai kódját már megfejtették és nyíltan közölték, a SARS-vírus közeli rokona. A laboratóriumok világszerte képesek voltak felhasználni ezt az információt víruskimutatási tesztek kifejlesztésére. A vírus állítólag egy nyitott vuhani húspiacon ugrott át az emberre, ahol élő vadállatokat is árultak, és most emberről emberre terjed tovább. Ez az érintettek egy részénél influenzaszerű tüneteket okoz, mint például köhögést és légzési nehézségeket. A röntgenfelvételen kezelhetetlen tüdőgyulladás látható, ami halálhoz vezethet. A jelenlegi világjárványt a 2002/2003-as SARS-járvánnyal összehasonlítva aggasztó, hogy a jelenlegi esetben mind az időbeli, mind a térbeli terjedés sokkal gyorsabb.

A koronavírusok levegő páratartalommal és hőmérséklettel szembeni ellenállóságát vizsgáló kutatási eredmények SARS-világjárvánnyal és MERS-járvánnyal (mindkettőt a koronavírus változatai váltották ki) történő összehasonlítása érdekes, új eredményekhez vezet. Mind az állat-ember fajhatár átugrását, mind az emberről emberre történő terjedést nyilvánvalóan egy jellegzetes páratartalom és levegőhőmérséklet kombináció teszi lehetővé, illetve akadályozza. Ismeretes, hogy a koronavírusok elsősorban vadon élő emlősökön és madarakon terjedhetnek. Ezeket az állatokat Kínában háziasítják is, és nyílt piaci csarnokban kínálják eladásra és későbbi fogyasztásra.

A SARS és a MERS koronavírusok túlélési idejét élettelen felületeken és a levegőben lévő fertőző cseppekben vizsgálták. Ismétlődő jelleggel ugyanazt a mintázatot tapasztalták. A nagyon alacsony hőmérséklet és a nagyon alacsony páratartalom lehetővé teszi a vírusok hosszú túlélését a felületeken és a levegőben. A túlélési idő 20-30°C-os átlaghőmérsékleten is hosszú volt, de csak akkor, amikor a levegő száraz volt. A nagyon magas hőmérséklet (>30°C) inaktiválja a koronavírusokat. Ez az oka annak, hogy az Arab-félszigeten ismétlődő MERS-járványok csak a hűvösebb, téli hónapokban léptek fel. Várható, hogy a jelenlegi koronavírus 2019 is hasonló viselkedést mutat a páratartalom és a hőmérséklet vonatkozásában.

A fajhatár átugrásának szabadban kell történnie, ahol az állatok találhatók, és az emberek érintkeznek velük. A vírus emberről emberre történő elterjedése azonban olyan helyen történik, ahol az emberek életük 90%-át töltik, és ahol fenntartják kapcsolataikat, azaz gyakorlatilag kizárólag épületekben és tömegközlekedési eszközökön. Tudatában kell lennünk annak, hogy a beltéri klíma és a kültéri klíma jelentősen különbözik, ha az alacsony külső hőmérséklet miatt az épületekben fűtenek. Az eredmény a 20 és 24 °C közötti komforthőmérséklet és a természetellenesen alacsony páratartalom.

Miért ideális a közép- és dél-kínai továbbadási helyzet a koronavírusok számára a téli hónapokban? (lásd az ábrát). A kínai télben a nyitott húspiaci csarnokokban ideálisan alacsony a hőmérséklet az állati-emberi átadáshoz. Amint már említettük, az emberek közötti átadási feltételek vonatkozásában a beltéri körülmények a meghatározóak. Közép- és Dél-Kínában a külső hőmérséklet olyan tartományban van, amely télen szükségessé teszi a házak fűtését. A házak és a tömegközlekedési eszközök hőmérséklete 20 és 24 fok között van, a fűtött helyiségek páratartalma pedig 20 és legfeljebb 40% között van. Ezek a klímaviszonyok ideálisak a SARS-koronavírusok felületeken és a levegőben történő túléléséhez, így az érintkezésen és a levegőn keresztüli továbbadáshoz.

A szabadban a fajhatárok átugrását lehetővé tevő klímaviszonyokat az ember nem tudja befolyásolni. Azonban mi vagyunk a felelősek a beltéri klímáért. A meghatározó tényezőket, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a légcsere arányát és a friss levegő arányát kívánság szerint tudjuk szabályozni. Mivel a komforthőmérséklet 20 és 24 °C között van, az épületekben a fertőzésveszélyt a páratartalomnak és a szellőztetésnek kell befolyásolnia. Az épületek alacsony páratartalmának kb. 50%-ra történő növelése csökkenti a továbbadás kockázatát. A légcsere arányának növekedése és a friss levegő megnövekedett aránya további kockázatcsökkentést eredményez.

A levegő párásítás proaktív módon hat a vírusok beteg általi terjesztése, az úgynevezett „Super Spreader”, ellen még a tünetek megjelenése vagy a diagnózis felállítása előtt is. Ezen kívül a párásított levegő az egészséges személyek légúti immunvédelmét is javítja a légutak hatékonyabb tisztítása és a jobb immunvédekezés által. Az épületek túl alacsony téli páratartalmának növelése költségtakarékosan és hatékonyan segít mérsékelni a terjedés kockázatát anélkül, hogy ezzel bármilyen mellékhatáshoz vezetne. Mivel a SARS-esetek mintegy 58%-a fordult elő kórházi továbbadás következtében, a kórházak párásításával aránytalanul nagy, pozitív hatás várható. A levegő párásítás középületekben, valamint magán- és munkahelyi környezetben is használható. A levegő párásítás egyszerű eszközt ad a lakosságnak ahhoz, hogy olyan beltéri klímát hozzon létre, amely megnehezíti a kórokozók terjedését.