Megjelent: 2020. március. | DOI: https://news.yale.edu

Yale Egyetem: A világjárvány tavaszi csillapodásával kapcsolatos reményeket az határozza meg, hogy mi történik odabent


A tavasz és a nyár COVID-19 világjárványra gyakorolt hatása nem csak a szociális távolságtartási intézkedések hatásosságától, hanem az épületeken belüli környezettől is függhet – erre jutottak a Yale kutatói, akik saját és más kutatók munkáját tekintették át a légúti vírusok terjedésével kapcsolatosan.

A Yale kutatása kimutatta, hogy a hideg, száraz téli levegő egyértelműen segít a SARS-CoV2-nek – a vírusnak, ami a COVID-19-et okozza – az emberek közötti terjedésben. Azonban ahogy tavasszal és nyáron emelkedik a páratartalom, a vírus lebegő részecskékkel történő terjedése mint kültéren, mind beltérben, pl. irodákban, csökken.

 

Száraz levegő: hármas veszély

A kutatás arra enged következtetni, hogy a szociális távolságtartás és a kézmosás mellett a relatív páratartalom – a külső páratartalom és hőmérséklet és a belső páratartalom különbségének – szezonális szabályozása is szövetségesünk lehet a vírus terjedésének lassításában.

„A fejlett világban életünk kilencven százalékát beltérben, egymás közvetlen közelében töltjük”, mondta a Yale immunbiológusa és szenior szerzője, Akiko Iwasaki. „Amiről nem esett szó, az a beltéri levegő hőmérséklete és a páratartalma és a vírus légi úton torténő terjedése közötti összefüggés.”

Iwasaki az Immunbiológia Waldemar Von Zedtwitz Professzora, illetve a molekuláris, sejt- és fejlődésbiológia professzora a Yale-en, valamint a Howard Hughes Medical Institute vizsgálója.

Iwasaki az Immunbiológia Waldemar Von Zedtwitz Professzora, illetve a molekuláris, sejt- és fejlődésbiológia professzora a Yale-en, valamint a Howard Hughes Medical Institute vizsgálója.

Iwasaki elmondása szerint a szezonális légúti betegségek természetét már az ókori görögök is leírták, akik azt figyelték meg, hogy az ilyen betegségek száma télen emelkedett, tavasszal és nyáron pedig csökkent. A modern tudomány a hideg, száraz levegőt az olyan vírusok terjedési tényezőjeként azonosította, mint a COVID-19-et okozó új koronavírus. Az Iwasaki laboratóriuma és mások által végzett kutatás magyarázatot ad az okra.

A hideg, száraz téli levegő háromszoros veszéllyé teszi az ilyen vírusokat: Amikor a hideg, alacsony páratartalmú kinti levegőt bent felmelegítjük, akkor a levegő relatív páratartalma mintegy 20%-ot esik. Ez a viszonylag páramentes levegő szabad utat ad a lebegő vírusrészecskéknek, mint a COVID-19.

Ezen felül a meleg, száraz levegő csökkenti a légutakban található sejtek szőrszerű nyúlványainak azt a képességét, hogy kilökjék a vírusrészecskéket. Végül az immunrendszer kórokozókra történő reagálási képessége is csökken a szárazabb környezetben Iwasaki eredményei szerint.

 

A nedvességtartalom 40–60% között optimális

Iwasakit a relatív páratartalom hatásai érdekelték. Télen a relatív páratartalom a legtöbb beltéri környezetben alacsonyan marad; a hideg, száraz külső levegőt egyszerűen felmelegítik és azt keringtetik az otthonokban és az irodákban.

Kutatásában olyan kísérleteket idéz, amelyek során légúti vírusokkal fertőzött rágcsálók könnyen átadták a vírusrészecskéket a levegőn keresztül nem fertőzött szomszédaiknak, alacsony páratartalmú környezetben.

„Ezért javaslom télen a párásítók használatát az épületekben”, mondta Iwasaki.

A magas relatív páratartalommal rendelkező területeken, mint a trópusokon, a lebegő fertőző cseppek a beltéri felületekre esnek, ahol hosszabb ideig túlélhetnek, mondta.

„Számos otthon és épület rosszul szellőzik, és az emberek szoros közelségben élnek, ami mérsékelheti a magasabb páratartalom előnyeit”, mondta Iwasaki.

Fontos megjegyezni, hogy a beltéri relatív páratartalomnak van optimumpontja a vizsgálat szerint. 40% és 60% közötti relatív páratartalom közötti környezetben az egerek kevésbé voltak képesek vírusokat továbbadni nem fertőzött egereknek, mint alacsony vagy magas relatív páratartalmú környezetben. Úgy találta, hogy az 50%-os relatív páratartalmú környezetben tartott egerek meg tudtak szabadulni a belélegzett vírustól, és erős immunválaszokat tudtak adni.

Iwasaki kihangsúlyozza, hogy ez kizárólag az aeroszolos terjedésre vonatkozik: A vírus az év bármely időszakában terjedhet egymás közvetlen közelében lévő emberek között, illetve megfelelő mennyiségű vírust tartalmazó felületekkel történő érintkezés által. Ez az oka annak, hogy a meleg országokban élő emberek, illetve az egymás közelében dolgozók továbbra is fogékonyak a fertőzésre, mondta.

„Mindegy, hogy valaki Szingapúrban, Indiában vagy az Arktiszon lakik, kezet kell mosni, és szociális távolságtartást kell gyakorolni”, mondta Iwasaki.

 

A tanulmány társszerzői Miyu Moriyama (Yale) és Walter J. Hugentobler (Zürichi Egyetem).

 
Vissza az áttekintéshez 

Yale Egyetem,
Egyesült Államok



A direkt kapcsolathoz: kompetensen, gyorsan és személyre szabottan!

 

Condair Systems

Kispál Ádám

2093 Budajenő
Törköly köz 2
Magyarország

Elérhetőségek: 
adam.kispal@condair.com
Mobil: +36 20 666 7537


 

„Mi, az iparosodott emberek, életünk 90% -át az egymáshoz közeli épületekben töltjük. Ha hideg, kevés páratartalmú külső levegő felmelegszik a belső térben, a relatív páratartalom körülbelül 20% -ra esik. Ez a viszonylag száraz levegő nyitott utat kínál a vírusok, például a COVID-19, aerogenikusan terjedő vírusrészecskéinek.


És végső soron, az immunrendszer kórokozók elleni küzdelme csökken a szárazabb környezetben.


A tanulmányok kimutatták, hogy van a relatív páratartalom optimális tartománya. A 40–60% relatív páratartalom közötti beltéri levegő sokkal alacsonyabb képességet mutat a vírusok terjesztésében, és lehetővé teszi az orrunk és a torkunk stabil vírusvédelmét a vírusok ellen.


Ezért azt javaslom, hogy telepítsen párásítót az épületekbe télen, és úgy gondolom, hogy a világ egészségesebb hely lenne, ha minden középületünk beltéri levegőjét 40-60% relatív páratartalom mellett tartsa."

 

Prof. Dr. Akiko Iwasaki,
Waldemar Von Zedtwitz immunobiológiai professzor, valamint a Yale molekuláris, sejt- és fejlődési biológusának professzora, valamint a Howard Hughes Orvosi Intézet kutatója.


Aeroszol optimális páratartalom mellett, kevés aktív vírussal (piros) és magas sókoncentrációval (zöld)


„A helyiségklíma, mint termelési tényező” aktuális prospektus